Egyébként hétfőn találkoztunk Lindsey-vel, Esther tengerész haverjával egy kávézóban a Circular Quay-nél. Ez az az öböl, ahova az összes komp befut, egyik oldalról az operaház, másik oldalról Sydney történelmi belvárosa a Rocks határolja, amögött pedig fenségesen ivel át az öblön a Harbour Bridge. Mondjuk, hogy nem annyira csúf. Mellesleg itt szokott Esther ebédkor sétálgatni, jaj szegény.
Szóval ott ültünk a kávézóban, néztük a kompokat, a vizet, a hidat és nem győztünk betelni vele, alig tudtuk levakarni magunkat az ablakról. Valahogy olyan ez mint a kettes villamossal végigmenni a pesti rakparton, megunhatatlan. Csak ülsz, és nem érted hogy lehet, hogy minden reggel ezen a hidon át visz a vonat dolgozni.
Ezek után még ma reggel is sikerült barátainkkal egy olyan kávézóban reggelizni, ahonnan a kilátás hasonlóan nyomorúságos volt, az Eggs Ben közben néztük az elhaladó bárkákat, vitorlásokat és jachtokat.
Néha én is így érzem itt Sütyürüfalván, amikor bámulok ki az ablakon, és nézem az elhaladó kamionokat :)))))
VálaszTörlésasszem, most kicsit utállak, de csak kicsit :)
VálaszTörlés