Vegyesfelvágott

Próbáltam egy darabig tartani a kronológikus sorrendet, de mostanra akkora lemaradásban vagyok, hogy kénytelen leszek összecsapni egy mindent bele posztot.
Bopival még egy nagyon kellemes hetet Sydney-ben is eltöltöttünk, ők várost néztek napközben, esténként jókat kajáltunk (felfedeztük Sydney legjobb kocsmáját) és dumáltunk. Immár hagyományként ettünk velük némi Eggs Ben-t a bondi-i Speedosban mielőtt nem túl lelkesen feltettük őket a gépre.
Sajnos Sipinek jutott az a hálátlan feladat, hogy egyik reggel megtalálja Kit-Kat-et, ő volt a Kádár család utolsó macsekja. Már nagyon idős volt, és távozása nem ért senkit meglepetésként, csak nekem okozott erős lelkifurdalás, mert azt hiszem utolsó éveit kicsit megkeseritette, hogy miattam ki volt tiltva a házból.
Sipiék távozása után a fő prioritás a chatswoodi lakás kiüritése lett, az elmúlt két hétvégénket nagyjából ezzel töltöttük, óriási megkönnyebbüléssel jelentem, hogy tegnap az utolsó szög is beköltözött a raktárba. Igy most hivatalosan hontalanok vagyunk, ami azt jelenti, hogy itt nyomorgunk a szülői házban, kizabáljuk a fridzsidert, pancsolunk a medencében és csúcsra járatjuk a légkondit.
Egyébként múlt hétvégén megnéztük készülő félben lévő lakáskánkat ami szuperül néz ki, és azt mondták, hogy akár április elejére kész lehet. Izgi!

Latogatas - Bopi2

Eszaki turank fo celja es egyben a kifogasom, amiert is mindenkeppen egy negy kerek meghajtasu Toyota Klugert kellett berelni, a Pinnacles volt. Ez egy olyan mini sivatag, melybol 2-3 meter magas meszko oszlopok allnak ki.

Elso nekifutasra korbesetaltuk a gyalogosok szamara kijelolt utat, aztan kocsival is korbementunk a kozel ot kilometeres tavon (amirol utobb kiderult, hogy nem igenyel terepjarot, bar azert nem jott rosszul). Maga a hely leirhatatlanul szep, igy nem is probalkozom, inkabb beszurok par fotot:

Mondjuk volt, aki nem csak a szepseggel nem tudott betelni, hanem a homokdunen valo csuzdazassal sem:

Sipi persze nem hazudtolta meg magat es felfedezte a szincserelo funkciot a kameraban, igy a hold-beli taj is a Pinnacles-ben keszult, csak a homoknak “Esther poloja szine” van:

Vagy az egnek:

Masnap beteljesitettuk regi vagyam, es megneztuk Bori fejet, amit koalakat simogat egy vadasparkban. Nem tunt nagyon elkeseredettnek:

Aztan etettunk meg kengurut is:

Es fenykepeztunk wombatot Idle-nak:

Szombaton a Rottnest Islandre mentunk, ami Perthtol 18 kilometer, es biciklizni meg buvarkodni lehet rajta kivalloan. A biciklizes azert is erdekes, mert ilyet tulkepp 15 eve nem tettem, de a csodadoktor oktoberi inyekcioinak koszonhetoen most ment a dolog. Mindenesetre miutan lebicikliztunk 10 kilometert 

es meg buvarkodtunk is egy orat, nagyon komoly sportembereknek ereztuk magunkat, ijedtunkben be is faltunk nemi fish and chips-et, ami Esther allitasa szerint elete legjobbja volt, ami azert nem kis szo.

Latogatas - Bopi1

Bopi szerdan erkezett, epp jokor hogy ne legyen tul sok idom keseregni azon, hogy a csalad elment. Helyette rogton bepakoltuk oket a kocsiba, vegul is levezetesnek a 9 oras repulo ut utan pont jo, ha az ember szundikalhat meg 3-4 orat a kocsiban. Utkozben Jurien Bay fele sok erdekesseg tortent, pl. megeloztem eletem elso hazat. Na nem olyat, ami lustan vesztegel az ut mellett - azt mindenki meg tudja elozni - hanem olyat, aminek a ket fele egy-egy teherautora pakolva es masfel savot elfoglalva 90-nel kozlekedik az orszaguton.

Emellett "road train"-ekre vadasztunk, ekkorat ugyan nem lattunk, de azert ez se rossz:

Egyebkent meg csak mentunk, mentunk, csodaltuk a folyamatosan valtozo novenyzetet es elegedetten konstataltuk, hogy a fold kezd vorosse valni:

Este aztan meg csobbantunk es BBQ-ztunk egy jot a jo kis szallasunkon. (folyt. kov.)

Latogatas - csalad

Nehez harom ilyen szuper hetrol jo posztot irni, nem tudja az ember, hol kezdje...
Mert amikor Marcival csopogtettunk, Mulivel meg body surfoztunk a Millup strandon ahol tolunk kozben 15 meterre delfinek uszkaltak, hat az nem volt semmi. De persze estenkent nyolcasban grillezni a szuper kis dunsbrough-i haziko teraszan sem, plane, hogy kozben isteni borokat isszogattunk es volt olyan alkalom, mikor elsore tokeletesre suttotem a steaket (olyan is, hogy nem, de ezt fedje jotekony homaly.)  Na meg mikor elmentunk a vilag vegere kirandulni, ahol talalkozik az Indiai- es a Deli-ocean, es ha az ember del fele nez az Antarktiszt nem latja, ha nyugat fele akkor Del-Amerikat, ami ad nemi vegtelenseg erzetet. Persze voltunk bort kostolni Nick-kel - helyi erdekeltsegu csaladi barat - aki megmutatta a kornyek borospinceit es mindenhol szerzet egy kostolot a jobbikbol.  Isteni vacsorara is meghivtak minket utana Dorothy-val, ahol nem gyoztuk magunkba tomni a baranysultet es 35 eves portoival locsolgatni a zabalasban megfaradt nyelocsovunket. Volt, hogy a strandolas utan elindultunk "vadaszni" - Nick utasitasai nyoman -hogy a vadonban is lassunk kengurut, de meg ki sem fordultunk a strandrol es ott allt ketto, akik epp a strandolokat figyeltek. Aztan elmentunk a tuti helyre is, ahol Marci magasra huzott terdel osont kozelebb es kozelebb a legeleszo kengurukhoz, miutan elso probalkozasakor megnyugtato modon menekulore fogtak a dolgot. Majd en is megtalaltam a magam orias (2m+) kengurujat amit oly regen akartam latni, de az nagyon nem meggyugtato modon nem fogta menekulore, meg harom meteres tavolsagbol is kihivoan bamult ram egy "na akkor most idejossz a pofonodert, vagy nem jossz ide" nezessel. Beno ujraertelmezte a hoc-hoc katonat, a sallangot kihagyva 3 masodpercenkent hanyat dobta magat az olemben, hogy most mar jojjon a zsupsz, az az izgi. Az autoban Marcussal betegre barkochbaztuk magunkat, tobbek kozt az is kiderult, hogy a "repulot" legegyszerubben ugy lehet kitalalni, hogy enni lehet rajta, es helyhez kotheto, ami nem Csepel, nem Obuda, Ausztralia csak reszben jellemzo, nem Pomaz, nem Kispest, nem Rackeve, nem Ujbuda, viszont Ferihegy (mondjuk ezt nem Marci kovette el, hanem a segitseg). Persze hamar a repulesnel tartunk, arrol se feledkezzunk meg, hogy kaptam egy szuper taviranyitos helikoptert, amivel aztan Marcival nagy egyetertesben gyakoroltunk, hol o, hol en csaptam foldhoz szegenyt, de egesz jol birja. Bar tulajdon keppen ugy is fogalmazhatunk, hogy csak a kenyszerleszallast gyakoroltuk, ami azert is szerencses mert igy egyszer sem esett bele a helikopter a medencebe, helyette inkabb mi pancsiztunk sokat, Beno boldogan frocskolt, Marci mar-mar uszonyt novesztett, az osokkel meg dekadensen pezsgoztunk a medenceben a kiskoruak lefekvese utan. Meg persze megunnepeltuk a szulinapjukat, es bar szegeny Apu nem volt valami fenyesen, jo volt vegre nem kimaradni a csaladi unnepsegbol. Zsozsoval es Mulivel Sydneyben jutott nekunk egy kis "felnott ido", szuper jot beszelgettunk, ettunk es kocsmaztunk Balmainben, a szuleimmel Freemantle-ben mentunk el Fish and Chips-ezni a kikotobe, ahol a stegen ucsorogve neztuk a hajot amirol reggel kipakoltak a delutan elfogyasztott halat.
Jo hely ez az Ausztralia, de ha az embernek itt van a csaladja is, akkor meg sokkal jobb!

Shira Yael Weiner

Most latom csak, hogy az elmult ket het izgalmai kozepette meg azt sem osztottam meg a nagyerdemuvel, hogy kedvenc unokahugunknak immar hivatalos neve is van. Egyebkent mindenki jol van es Shira (na meg Joe es Ari) nagyon varjak a nagymamat, aki hetfon indul hozzajuk 5 hetre.