Próbáltam egy darabig tartani a kronológikus sorrendet, de mostanra akkora lemaradásban vagyok, hogy kénytelen leszek összecsapni egy mindent bele posztot.
Bopival még egy nagyon kellemes hetet Sydney-ben is eltöltöttünk, ők várost néztek napközben, esténként jókat kajáltunk (felfedeztük Sydney legjobb kocsmáját) és dumáltunk. Immár hagyományként ettünk velük némi Eggs Ben-t a bondi-i Speedosban mielőtt nem túl lelkesen feltettük őket a gépre.
Sajnos Sipinek jutott az a hálátlan feladat, hogy egyik reggel megtalálja Kit-Kat-et, ő volt a Kádár család utolsó macsekja. Már nagyon idős volt, és távozása nem ért senkit meglepetésként, csak nekem okozott erős lelkifurdalás, mert azt hiszem utolsó éveit kicsit megkeseritette, hogy miattam ki volt tiltva a házból.
Sipiék távozása után a fő prioritás a chatswoodi lakás kiüritése lett, az elmúlt két hétvégénket nagyjából ezzel töltöttük, óriási megkönnyebbüléssel jelentem, hogy tegnap az utolsó szög is beköltözött a raktárba. Igy most hivatalosan hontalanok vagyunk, ami azt jelenti, hogy itt nyomorgunk a szülői házban, kizabáljuk a fridzsidert, pancsolunk a medencében és csúcsra járatjuk a légkondit.
Egyébként múlt hétvégén megnéztük készülő félben lévő lakáskánkat ami szuperül néz ki, és azt mondták, hogy akár április elejére kész lehet. Izgi!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
tegnap láttuk a nyomort. a szívem összeszorult, miközben Brumm a második tányért curry-t falta...
VálaszTörléssúlyos poszttalanságban szenvedek...
VálaszTörlésJó a szülőknél lakni, mi???
VálaszTörlésBence vigasztalhatatlan lenne, ha tudná / értené, hogy legkedvesebb macskabarátja és kis híján cumi-társa az örök vadászmezőkre távozott :-(
VálaszTörlés