Krikett

Azt hiszem vannak nemi sulyos adosagaim: nyaralas, krikett, Andi, mindenfele fontos dolgok tortentek, amikrol meg nem szamoltam be. A nyaralashoz nincsenek itt a fenykepek, ugyhogy kezdem a krikett-tel.
Meg januar elejen a kollegakkal kivonultunk a sydney-i krikett stadionba, es eltoltottunk ott egy sorozos, hotdogozos, arnyekban rongya egos, nagyon kellemes napot termeszetesen lelkesen drukkolva az Ausztraloknak az Indiaiak ellen. Raadasul nagyon szerencses napon voltunk kint, oriasi eredmenyek voltak es rekordok doltek meg. Egy szoval, annyira izgi volt, amennyire krikett csak lehet.
A krikett egy sport, annak ellenere, hogy teaszunetet tartanak benne. Sot, van aki szerint ez abbol kovetkezik, hogy uriemberek sportja. Vagy forditva... mindegy.
A krikettet egy nagy kb kor alaku palyan jatszak, nem tul egyenlo felallasban, ugyanis van ket utojatekos az egyik csapatbol, szemben egy dobo- es tiz elkapo jatekossal a masikbol. Ezt kompenzalando az utojatekosoknal uto is van, amivel termeszetesen a labdat kell utlegelni, nem az ellenfelet, bar ez elobbire csak nemileg alkalmas, mert kb haromszog alaku. Tovabbi fontos tartozeka a palyanak a wicket, ami egy sajatos konstukcio, harom kis oszlopon keresztbe fektetett ket kis palcikabol all. Ezeket a palcikakat probalja a dobo leverni, az uto meg megvedeni. Emellett az uto probal minnel nagyobbat belesomni a labdaba az erre nemileg alkalmatlan celszerszammal, hogy amig a labda gurul, fel le futkarozhasson a masik utojatekossal egyetemben a palya kozepen egy 2012 cm-es palyan. Ezert raadasul pontokat is lehet kapni, tulajdonkepp ezeknek a pontoknak a gyujtese a jatek celja. Sot, ha az ember kelloen nagyot ut, mondjuk kiuti a lasztit a palyarol kap 6 pontot es meg futkarozni sem kell. Az elkapo jatekosok viszont probaljak elkapni a labdat, es ha ez sikerul nekik mielott az foldet erne, vagy ha elkaptak sikerul a kis palcikakat leverni mikozben az utojatekosok meg futkaroznak, vagy meg egy par nem reszletezett mas esetben, akkor az uto jatekos kiesik. Es igy sorban szepen sorra kerulnek az utojatekosok. Vagy nem, de ez megint egy mas kerdes.
Ha netan ez az egesz kicsit bonyolutnak tunne, csak azert van, mert meg nem kezdtem elmagyarazni, hogy mindezzekkel kapcsolatban milyen statisztikakat tartanak nyilvan (FT-nek pl. biztos konnyet csalna a szemebe). Es hogy a fent leirt tevekenyseget 5 napig csinaljak es az szamit egy mecsnek, de negy meccset jatszanak. Ja, es hogy van egy vedosapka, amit bizonyos esetben hordanak, de van, hogy nem, de nem mehet le a palyarol, igy ha ekkor eltalaljak az ot pont.
Es hogy mindennek mi a jelentosege? Hat erre fele eleg sok. A harmincas evekben az angolok kifejlesztettek egy uj dobotechnikat, ami veszelyes volt az utojatekosra (kb. testre celoztak es a labdat jocskan 100km/h fellett dobjak), mire az ausztralok par komolyabb serules utan azt mertek mondani, hogy a technika nem uriemberhez melto. Az angolok a meccssorozat lefujasaval fenyegettek, eszmeletlen botrany volt, es mivel tartottak az ausztral aruk angol bojkottjatol, az ausztral miniszterelnok szemelyes kozbenjarasara vonta vissza a krikettszovetseg a fenti kijelentest. Azonban az ausztral-angol kereskedelem igy is 20%-al visszaesett, es ez igy is maradt egeszen a masodik vilaghaboruig.