Az ember persze nagy altalanossagban annak drukkol, hogy a gyermek rendben fejlodjon, es nagy lelkesedessel fogadja, mikor egy-egy uj funkcioval bovul. Aztan idovel azert az is tudatosodik, hogy ennek hatulutoi is vannak:
- Sarah korahoz kepes egesz kivalloan beszel, enekel es egyebkent is nagyon jol kommunikal. Folyamatosan, mindig... Remekul tudja pl. azt mondani, hogy "bye-bye" ha te eppen valakivel beszelgetsz szemelyesen vagy telefonon de o mar unja, sot, meg a frekvenciat is tudja a vegtelensegig srofolni.
- Hannah jo csaladi hagyomanyokhoz hiven nem kapkodta el a megfordulast, kb. ket hete ebredtunk, hogy ennek itt lenne az ideje, es vad treningezesbe kezdtunk vele. Eleg hamar belejott, mostmar szepen fordul es utana kuszasnak meg nem nevezheto modon kozlekedik. Mindenesetre mindenhova eljut, igy nem gyozzuk osszeszedni a Sarah altal szetszort nem megeheto dolgokat, es ejszakankent egy-ket extra keles is benne van, hogy hasrol visszaforditsuk hatra/kiszedjuk a racsosagy sarkabol ha tulsagosan beszoritotta magat ha mar kenyelmetnennek talalja a dolgot (ez meg egyedul nem megy).
- Sarah remekul tud egyedul vetkozni. Pulcsit, nadragot, zoknit, es igen, sajnos pelust is le tudja venni ennek minden elkepzelheto kovetkezmenyevel egyutt. Egyszer majd odaaig is eljut, hogy egyeb dolgokat is egyedul vegezzen is az biztos jo lesz, de hat mit mondjak, rogos az ut...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése