Kati mama

Mikor Zamárdiban nyaraltunk - merthogy minden nyáron nyaraltunk vele Zamárdiban - egyszer rajtakapott minket Tomival amit Nesquiket zabáltunk kiskanállal a dobozból. Én eléggé meg voltam szeppenve, hogy ebből most botrány lesz, ő meg nem értette miért, mig be nem vallotuk, hogy a szülők bizony ezt nem engedik. "Hát, egy nagymamával szabad" volt a válasz, pedig Kati mama azért szigorú volt. Illetve nem is, nem kellett szigorúnak lennie, mert természetesen áradt belőle a rend és valami finom úri érzés, hogy mindennek megvan a maga helye, ideje. És e mellett mégis rengeteg melegség és szeretet.
Az utóbbi időben sokat beszélt róla, hogy fogja elmondani a mamájának, hogy mi mindent találtak ki, mióta elment. Irt is egy listát a technika csodáiról: TV, számitógép, mobiltelefon, mikró, ..., meg olvasott kicsit németül, hogy az is jobban menjen (a mamája bécsi).
Most már odaát van, beszámol a mamájának a technika csodáiról és megvitatja Imre papával az elmúlt 42 év történéseit. Beszámol Gabi és Juli családjáról, az unokákról, dédunokákról és biztos vagyok benne, hogy rettenetesen büszke. Egy szép, összetartó család, kellemes polgári jólétben, amiben megvannak a stabil értékeink és tudjuk, hogy a dolgoknak megvan a maguk helye és ideje.
Tőled kaptuk és majd igyekszünk továbbadni az unokáinknak. Köszönjük, hiányozni fogsz!

Mocorgas

Allitolag eleg nehez az elso terhessegnel tudni, mikor kezded el erezni, hogy mozog a baba, mert nem tudod mire figyelj. Esther es Judith tegnap megvitattak a dolgot es Judith, mint rutinos haromgyerekes anyuka ki is bokte a tutit: "Erzed, hogy valami gyanus mozgas van a hasadban, de aztan nem jon a puki"
Nos, tegnap este bekesen fekudtunk az agyban (Esther, Barbi es en) mikor is:
E: Mocorog!
M: Nincs puki?
E: Nincs - mondta akkora mosollyal, hogy a sotetben is hallani lehetett.

365

Ez a 365. poszt. Ha valaki nekiduralja magat es minden nap elolvas egy posztot, egy evig tart mire vegigolvassa. Egyuttal azt is zarojelben megjegyeznem, hogy meg mindig atlagban ket es fel naponta egy poszt jut, leven ugye kb. ket es fel eve vagyok itt. Azert ez egesz szep teljesitmeny, megha az utobbi idoben azert kisse ram is ferne, hogy osszekapjam magam.
Egyebkent mindenki jol van, az ido kivetelesen pocsek, pocak gombolyodik, Sipos ur meg oregszik; csak hogy a fontosabb dolgokat kifejezetten nem fontossagi sorrendben megemlitsem. DE A K ESO HAGYJA MAR ABBA MAGAT!!!

Haloszoba titkok

Esther mar egy ideje nem alszik tul jol, tekintettel arra, hogy itt nyulik, ott faj egy picit, raadasul ugye (az altalunk kovetett okossag alapjan - nyilvan mindenki tud sok mas okossagot) oldalt kell fekudni, stb... 

Igy aztan kezdetben jottek a parnak, 1, 2, a vegen mar 3, en pedig kifejlesztettem a hogyan foglaljunk el nem tobb mint 35 centit az 160 szeles agybol, ami mar csak azert is praktikus volt, mert takarobol ugyis csak 25 centi jutott, erdemes volt hat osszehuzni magam egy kicsit.

Aztan a hetvegen uj korszak koszontott be, megerkezett a teljes-test parna. Ez egy kb. ket meter hosszu 30 cm atmeroju, patko alaku parna, aminek a helyes hasznalata rem egyszeru. Fekudj oldalra, tamaszd meg a hatad az egyik felevel, a pocakod a masik felevel, a veget tedd a combod koze, a patko kozepe meg a fejed alatt van parna gyanant. Jelentem a dolog mukodik, Esther alszik, csak az elso este volt nemi kis konfliktusunk, mikor el akarta nevezni Dezsonek. Ezen a ponton fellazadtam, megiscsak tulzas, hogy 35 centin kucorogjak, hogy Esther egesz ejjel egy Dezsot olelgethessen. Belatta, azota edes harmasban alszunk Barbival.

Projekt vacsi

Tegnap volt projekt lezáró vacsi a belső SAP bevezetés kapcsán. A projektvezető szépen megdicsérte a népet, elmondta, hogy milyen fantasztikus csapat vagyunk (egyébként tényleg). A nagyfőnök tételesen végigment mindenkinek az érdemein, de két embert külön kiemelt, a mindenes könyvelőt aki most egyszemélyben használ egy legalább 30 főre méretezett rendszert, és engem, aki ennek a rendszernek a bevezetésében tulképp a főszerepet játszotta.  Kaptunk kézzel irt kártyát és egy igen tisztességes összegről szóló vásárlási utalványt. 

A legjobb azonban mégis az volt, mikor az akkor már némileg kapatos kisfőnőkkel az este végén elbeszélgettem. Azért amikor azt fejtegette, hogy pályafutása egyik legjobb döntése volt, hogy felvett, és hogy valójában az egyetlen félelme az volt az interjún két éve, hogy kissé sótlan leszek, és hogy ez mekkora marhaságnak bizonyult mert nemcsak baromi intelligens vagyok, hanem a humorom is remek és jó okkal vagyok nagyon népszerű, és hogy amit a projekt során teljesitettem az minden várakozást, elvárást és elképzelhetőt fölülmúlt, na az mondjuk nem esett rosszul. 

Kecó

Alakul a kecó... na jó, alakulgat.

Eredetileg ugye nagy terveink voltak, új ülőgarnitúra, szekrény, kávézóasztal, karosszékek, étkező ha fussa. Vadul kerestünk mindent egyszerre, közben valahogy mégse lett a dologból semmi, csak hogy hónapokig nem tettük fel a képeket a falra, merthogy ugye nem tudjuk a bútor hogy lesz, milyen lesz. 

Aztán kiderült, hogy Minibrumm úton van, Esther állása meg függőben, úgyhogy gyorsan elnapoltuk az összes nagyvonalú tervet, már csak ugye anyagi szempontból is. Na jó, az ominózus kanapé azért becsúszott. 

Két hete aztán Esther megmakacsolta magát, úgy döntött elege van a "képtelenségből" és nekiállt engem is kellő hatékonysággal noszogatni, aminek eredményeként mostmár képek is vannak a falon. 

Tegnap pedig kitalálta, hogy tulképp remek használt kertibútort lehet venni olcsóért (a zsir új ugye megintcsak a hát ennyit nem akarunk rákölteni, rágódjunk hát rajta pár hónapot kategóriában játszott). És szokásunktól eltérően most a remek kis hirtelen felindulásból elkövetett kerti bútoron ücsörgök a teraszon, és nekem jó:

MINIBRUMM

Minibrumm pocaklakó, immáron 13 hete lakik Kisbrumm pocakjában. Ha minden jól megy, még nagyjából május utolsó hetéig ott is marad, persze a pocak mérete erősen változni fog, talán még engem is leköröz majd. Egyenlőre még csak a felzárkóztatás zajlik, de szépen gömbölyödik.
Múlt szerdán volt szerencsénk bekukucskálni Minibrumm világába. Van mindene, dobogó szive, karjai, lábai, agyféltekei és mikor nagyon kihúzta magát volt vagy hat centi. Illetve azóta 7,2, ma is voltunk valami másik vizsgálaton, igy megy ez... Mindenesetre 20%-ot nőni egy hét alatt elég hajszás lehet, de úgy tűnik Minibrumm jól érzi magát és szépen teszi a dolgát.
Esther jól van, szerencsére elég simán vette az első trimesztert, nincs rosszul, nem hány, jó jó, időnként ha rátör kicsit éhes és elmajszol egy fél lovat, de ez is normalizálódott az elmúlt egy-két hétben. Egyébként szerencsére a melót is jól birja és nagyon jófejek voltak a cégben, elég jól vették a második hetemen bejelentem, hogy terhes vagyok kanyart.
Az élet szép! NAGYON!

(ui.: Véletlenül sem vagyunk babonások, de a gratulációkat majd a diplomaosztón fogadjuk, de azért kommentelni ér :) )

ui. 2: Sipi küldte a minap, állitólag mi jutottunk az eszébe róla: