Itt sok boltban előfordul, hogy a normális - kedves volt kollégám szavajárásával élve - humán interfészes pénztárgépek mellett számos önkiszolgáló pénztárgép is van. Ami azt illeti, nagyon praktikusak, szépen leolvassák a kódot, a boltnak nem kerül plusz pénzbe a pénztáros, mindenki intézheti magának szépen az ügyeit, hurrá.
Csakhogy, ellentétben a pénztárossal akinek ez rutin, nekem minden egyes terméknél 2 percig tart megtalálni a vonalkódot, a zöldség-gyümölcsről nem is beszélve, ahol a körtét még megtalálom az ABC alapján, de hogy a 4 különböző ábra közül kiválasszam, hogy melyik tipust is tettem egy hanyag mozdulattal a kosaramba, az komoly kihivás. Még szerencse, hogy ilyenkor ott van a jól bevált ec-pec-kimehetsz...
Szóval a dolog számomra nem nagyon hatékony, ám csütörtökön sarokba szorultam, és olyan határozottan szólitottak fel a következő pénztárgép elfoglalására, hogy nem volt mit tenni, megküzdöttem vele. A tartós tej mondjuk lejárt, mire a többivel végeztem, de az erkölcsi győzelem az enyém.
UI: Minden szakadár sielőnek jó utat kivánok, vigyázzatok magatokra, nyaff...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szintúgy Nyaf-nyaf
VálaszTörlésHajra Maci! Mi Wellingtonban ugyeskedtunk egy hasonlo szerkezettel. Persze irtora elveztuk, de minden masodik termeknel valamit elrontottunk, es kerte egy dolgozo kodjat, mert lefagyasztottuk a rendszert ;)
VálaszTörlésAusztráliában én is kipróbáltam. Egy darab ásványvizet vásároltam, és alig 10 perc alatt végeztem...
VálaszTörlésA másik eset a reptéren volt, ahol ellentmondást nem tűrően irányítottak a self check-in-hez. Nagyon ügyes voltam, mindössze 1 perc alatt fagyasztottam le, úgyhogy végül is az engem odairányító emberke szívta meg, neki kellett megoldani a dolgot.
Szakadár síelésünk jól telik. :)
jelentem szakadár síelés megvolt, szakadár lécedet megjárattuk :)
VálaszTörlés