Ben, Jerry, Esther és én

Esthernek ma nagy napja volt, délben a pénzügyi tanácsadó vizsgájának legeslegutolsó két órás telefonos szituációs vizsgáját abszolválta, mely konkrétan azzal fejeződött be egy és negyed óra után, hogy "na ne raboljuk itt egymás idejét, tudja maga ezt kivállóan és már igy is szerzett annyi pontot ami bőven elég".
Délután aztán állásinterjúra ment, ahol kapásból mint az igéretes jelöltet üdvözölték, igaz ezek után nem nagyon jutott szóhoz másfél órán keresztül amig a tulaj a cég üzleti modelljét, kiemelkedő sikereit és fantasztikus jövőjét ecsetelte, de hát mit csináljon szegény, ha egyszer sales-es. Mindenesetre Esther kivállóan bólogatott és reméljük a dologból lesz állásajánlat, de legalábbis második forduló.
Múlt szerdán egyébként a volt cégnél közölték vele, hogy az utolsó két hetet nem kell ledolgoznia, igy pénteken megvolt az utolsó kajaklub, igaz ma már irtak neki a kollégák hogy legalább a receptet küldje el és csináljon valami finomat a csütörtök esti bulira.
De persze, hogy a legfontosabbról se feledkezzünk meg, a ma esti ünnepi sushizás után levettük a kezünket a szivünkről és beruháztunk némi browniesos Ben&Jerry's-be, valamint némi égetett fügés, lépesmézes és karamellás ausztrál specialitású fagyiba ami méltó párja volt. Azt hiszem siker volt a dolog, legalábbis ezelőtt még sosem kergetett Eshter azzal körbe a lakásba kezében egy fenyegetően villogó nagykanállal, hogy micsoda "fagyizsugori" vagyok, és azonnal adjak még...