Zabaklub

Bár a poszt ciméből gyanitom az értő közönség rám asszociál, ezúttal az értő közönség tévedésben leledzik. A kajaklub Esther munkahelyének egyik fő vonzerejét jelentette az elmúlt pár hónapban, és jópár mindenféle nációjú kollégából verbuválódott, akik azzal szórakoztatják egymást, hogy versenyt főznek ebédre. Igy egyik nap maláj különlegességek, másnap frissen a mikroban sült nutellás csokitorta házi vaniliafagylaltal kerül az asztalra. Aztán majd mindennap érkezik a levél tizenkettő harminckor, hogy tessék jönni kész a kenyér. Merthogy az egyik lelkes kolléga még egy kenyérsütő gépet is betelepitett a céghez, és munkakezdés előtt odateszi a cuccot kellni, ebédre meg kész is a meleg kenyér. Esther verhetetlen humuszával, tzatzikivel, brownie-val szállt be párszor a hedonista versengésbe igen jeles eredményekkel. A "legbosszantóbb" az egészben, hogy mindezt hazafelé a vonaton részletesen és érthetően igen nagy élvezettel elmeséli, miközben én már majd éhenhalok a soványka - pulykás,brie-s, áfonyás / avokádós, sajtos, rántotthusis / New York stilusú Reubben - szendvicsem után (hüpp hüpp lehet sajnálni háromra... négy!).

Egyébként úgy tűnik pénteken van Esther utolsó munkanapja, és hirtelen felindulásból vettünk neki is repülőjegyet - hamár úgyis ráér alapon - úgyhogy ő is jön Pestre októberben.