Kis politika

Már egy-két hete benne volt a levegőben, de tegnap a miniszterelnök helyettes bement a miniszterelnökhöz "dumcsizni", és azzal jöttek ki este 11-kor, hogy ma reggel a frakció szavaz, hogy melyikük vigye tovább a boltot. Én a magam részéről teljes lázban égtem, vadul drukkolva a volt miniszterelnöknek, vele ugyanis tuti elvesztették volna a választást októberben, sajnos ez az újjal nem garantált.
Ehhez képest egész nap asszem egy kollégám jegyezte meg fél 12-kor (a szavazás 9-kor volt), hogy nincsak, új miniszterelnökünk van, oszt ennyi. Senki nem keritett neki nagy feneket, semmi izgalom, semmi megbeszélés a cégben - ott politikáról úgyse beszélünk. Furcsa volt, otthon biztos lett volna nyüzsi, nagy megtárgyalás, ez kicsit hiányzott.
Este kürtőskaláccsal pótoltuk:)

Egy szép nyári nap

Tegnap az időjárás elfelejtette, hogy tél van. Igy aztán egész nap legeltünk, elősször Liz, Danny és a hölgyek társaságában:

Jól vannak, mint látható nagyon helyeskék.
Aztán már csak kettesben sétálgattunk tovább, illetve csatlakozott hozzánk jó pár pelikán:

Az idő pedig csodálatos volt:

Bár tény, azért estére lehűlt egy kicsit:

Marci, a rangidős

Marci a világ legjobb gyereke, ha nagy leszek nekem is ilyen lesz, legalábbis remélem. Az első szóra szótfogad, de szólni is alig kell rá, helyes, vicces, okos és ha belejön mondjuk a csocsózásba, a társasjátékozásba, esetleg a játszóházazásba igencsak lelkes is.
Jólneveltségének fontos eleme, hogy tudja, néha veszit az ember, és ezt méltósággal kell viselni. Szeretni mondjuk szerencsére nem kell, és Marci inkább nyerni szeret. Igy ha véletlenül a kigyós-létrás játékban egy kigyóval mögé csúszol, sugárzó arcal jegyzi meg nagy komoran, hogy "ajjaj, hát te jól visszacsúsztál". Es mikor ő előz meg egy létrával, csak az első reakciója, hogy örömében összerándul, utána viszont rádnéz, és kaján vigyorral közli, hogy "hát most jól felkötheted a gatyádat".
A csócsóbajnokságot a Müli-Marci páros 2-1 arányban nyerte Brummékkal szemben. Úgy adódótt, hogy bár hősiesen küzdöttük, a második mecset Marci győztes góljával 10-9-re megnyerték, majd hogy, hogy nem a harmadikat is. Marci épp az örömtáncot lejtette, mikor Müli ránézett és azt kérdezte: "Mond csak Marcikám, nem gyanakszol?" Marci elgondolkodva nézett az apjára, majd boldogan kibökte: "Nem"
A játszóházba még be se értünk, mikor Marci fénycsikot húzva maga után elviharzott - ezt rövidesen követte a hangrobbanás - s mire utolérük Estherrel már négy akadálypálya-csúszdázás körön volt túl. Kb. tizenöt perc után aztán átváltott a gumivárra, amibe Esther is becsatlakozott:

Az egy óra elteltével mi teljesen hullák voltunk, mondjuk Marci is kicsit csatakos. Épp hogy csak jutott energiája még teniszezni egy kicsit aznap.

Bence, a legifjabb unokaöcsém

Mikor eljöttem még pocaklakó volt, mikor megérkeztem a reptérre a babakocsiban ücsörögve üdvözölt közel egy év tapasztalattal a háta mögött. Vigyorog, incselkedik, nyúzza a bátyját - annak legnagyobb megelégedettségére - eszik, fal/asztal/bármi mentén közlekedik amibe kapaszkodni lehet, szeret kukucsozni, höc-höc katonázni, bármit lenyúlni amit éppen elér, valamint lépcsőre mászni és harapni is szeretne, de ebben mindig megakadályozzák galádul, amit rosszcsont vigyorral vesz tudomásul, csak hogy mindenki számára világos legyen, hogy már az elejétől tudta ő, hogy nem szabad. Egyszóval egy állati helyes pofa, és bár az idő rövid volt, kicsit talán sikerült összehaverkodnunk lévén a repülőzések és dobálások során mindig elkaptam, és csak elsőre tettem le a szoba közepén kétlábra kapaszkodó nélkül - aminek mondjuk nagy zakó lett a vége. Talán ezt megbocsátotta azóta, az ajándék majom mindenesetre tetszett neki:

Szunet es szulinap

Hat, szegeny kis blogot, es foleg a derek olvasokat meglehetosen elhanyagoltam az utobbi idoben, mit tagadjuk. Mea culpa...
Pedig - nyilvan - rengeteg dolog tortent az elmult harom hetben. Pl. unokaocsikemet par nappal megelozve a blog is 1 eves lett. Es az is kiderult, hogy milyen remekul muzsikalt ez alatt az egy ev alatt, leven mikor Pesten voltunk alig volt olyan beszelgetes, amit azzal kellett kezdeni, hogy "na es mi tortent veled az elmult egy evben?" Es ez nagyon jo volt, az latszott belole, hogy tenyleg reszei maradtatok az eletunknek. Sot, mitobb, a statisztikat elnezve meg mindig husegesen nezegetitek a nem tul friss posztokat.
Igy hat nincs mas hatra, osszekapom magam es ujra belevagok, a posztrekedesnek vege!

Brummek, a modern muveszet

Az egesz napos rohangalas, Wall street, Ground 0, Szabadsag szobor, Century 21, valamint a Guggenheim muzeum vegigjarasa utan leroskadtunk a spiral tetejen az egyik felsotet (a felso emeleten vetites volt) lyukba egy kanapera. Elosszor csak megbamultak, majd le is fenykepeztek (pedig azt tilos), lehet, hogy azt hittek mi is ki vagyunk allitva. Lehet, hogy milliokat erunk?

Pittsfield

Nagyon jo kis par napjaink voltak Pittsfieldben, annak ellenere, hogy Esther tovabbra sem szazas (voltunk orvosnal, kapott antibiotikumot, remeljuk a legjobbakat). Viszont a gyerekekkel nagyon jol ereztuk magunkat, rengeteget hintaztunk, kicsit kirandultunk Lenox-ban (az a kis falu, ahova a gazdag New York-iak jarnak nyaralni, legyen eleg annyi, hogy az egyik nyaralot az epulet bovitese nelkul alakitottak at egy ketszaz szobas hotelle), jot vacsoraztunk Judith-tal az este, na meg persze hintaztunk is egy kicsit. A hintazas ugyanis Joe kedvenc elfoglaltsaga, szo szerint orakon keresztul tud hintazni, ebben csak az akadalyozza meg, ha a loko szemelyzet elfarad, netan megprobal ellazsalni egy lokest. Ilyenkor eloszor a nagyon udvarias "Lokjel, kerlek!" fordulattal ad hangot nemi elegedetlensegenek, majd tovabbra is nagyon udvariasan a "Magasabbra, kerlek!" felszolitassal nyomatekosit. Mindekozben Ari vigyorogva leng a szomszed hintaban, hiszen azt csinalhatja mint a batyo, es ha mindehhez meg egy-egy teherauto is elhalad a kozelben, akkor sokkot kap a boldogsagtol.