2010. január 11., hétfő

Egy tokeletes hetvege kronikaja

A hetvege annyira jol sikerult, hogy rengeteg irni valom lett hirtelen. Mint az lathato, olyan sok, hogy munkaidon kivul mar nincs is idom megirni, sajnos munkaidoben meg van – ezert az ekezetek hianya - mert tovabbra is eleg nagy a pangas. Igy aztan ugy dontottem inkabb kisebb egysegekre bontom a temat.

A vikendhaz

Mivel Zsuzsa es Peter elutazott, a St Ives-i rezidencia orzese reszben rank maradt. Szerencsere – hala Gaboreknak akik naponta ketszer etetik a macskat es locsoljak a belso viragokat – csak reszben, mi a medencet apolgatjuk meg a kertben egy-ket novenyt locsolunk. Es mivel eddig igen ramaty ido volt, ezekben a feladatokban nem volt sok koszonet, kimentunk, elinteztuk, azt jol van. Gondoltam is magamban, ilyen mikor az embernek vikendhaza van, mindig ott a nyug vele.
Amde ezen a hetvegen Gaborek elutaztak, mi meg attettuk a szekhelyunket St Ives-ba, leven a macskat naponta ketszer kell etetni es az igy egyszerubb. Az elso erdekes felfedezest lefekveskor tettuk. Csond volt. Sehol egy kamion az ablak alatt, csak zavartalan alom reggel 11-ig. Mint egy kisbaba. Aztan reggel kiderult, hogy vegre az idojaras is megemberelte magat, es a hetek ota jol vegzett munka oromevel vetettuk bele magunkat a medencebe. Hogy az milyen jo tud lenni! Aztan megkajaltunk, lustalkodtunk, bementunk a varosba, merthogy most van a Sydney fesztival. Este pedig buli utan meg egy gyors csobbanas, mely nyugodt alvas azzal a kellemes tudattal, hogy a masnap is egy furdovel indul majd. Kezdem erteni, miert jo egy vikendhaz.

Sydney fesztival

Sydneyben van nagy nyari fesztival szezon, es most hetvegen volt a megnyito. Ebbol az alkalombol jol le is zartak az egesz belvarost, es mindenhol koncertek, mutatvanyosok, kajaldak es nagy tomeg fogadta az embert. Esther jo elore kinezte a programot, tudtuk, hogy a “Sax in the city” formaciot akarjuk levadaszni (szaz szaxofonos, akik szerte a varosban zenelnek, majd osszegyulnek es zenelnek egyutt is) meg a “Big Bad Voodoo Dady”-t akik jo kis jazzt jatszanak, a sydney-i swing tancos underground meg jol osszegyulik ez alkalombol es utcabalt rendez.
Meg is talaltuk a Sax in the city ket tagjat eleg hamar, gondoltuk jo nyomon jarunk, aztan miutan eljatszottak a szamukat a kivonult a verandara kb. 20 dobos. Ami az illeti eleg jo hangulatot csinaltak, ekkor mar gyult a tomeg rendesen, amde egyszer csak az utca vege felol kozelitett egy oriasi holegballon, rajta pedig ott logott egy artistalany, aki porgott-forgott, fel-le libbent, pacsizott az amelkodo kozonseggel, majd maris 10 meter magasan hanyta a ciganykereket.

Meg magunkhoz se tertunk, mikor a dobosok latvanyelem erosites gyanant par brazil tancosnot vonultattak fel, igy elfelejtettunk a ballon utan menni. De milyen jol tettuk!
Miutan a dobosok levonultak, elkeztek felvonulni a szaxofonosok. De ezuttal mind a szazan!

Beleptek az egesz verandat, a karmester meg rozsaszin neonpalcaval vezenyelte oket, merthogy kezdett mar sotetedni. Volt nagy zenebona, de egyszercsak kezdett disszonansa valni. Aztan rajottunk, hogy errol nem a karmester tehet, hanem a kozelben levo skot dudasok. Nosza el is indultunk felejuk, de ok meg jottek felenk, igy egyszercsak azon kaptuk magunkat, hogy ott allunk 100 szaxofonos es 30 skot dudas kozott, pont a tuzvonalban.
Meg is idult a harc, bar nagyon lovagiasan zajlott, elobb az egyik tabor szonyegbombazott par magas c-vel, majd a masik kuldott nagy kariberu do-kat az ellen iranyaba. A tomeg lelkesedett, tapsolt es kiabalt, biztatta a harcolo feleket, mi meg csak alltunk kozepen behuzott nyakkal, elvarazsolva, mint Aliz csodaorszagban. A vegen aztan kiegyeztek es egyutt fujtak a “Queen’s song”-ot.
Masfel oraval es egy vacsoraval kesobb elvetodtunk a jazz koncertre is. Es valoban, ott roptak a swingesek az irodahazam toveben, nekem ugy tunt, hogy egy tanciskola ugy ahogy van kivonult, volt vagy 15-20 par, ki ugyesebb, ki csak ahhoz eleg ugyes, hogy en biztos nem ernek a nyomaba, de ezzel azert fellepni meg nem erdemes. Utcabalozni viszont annal inkabb.

Body surf

Tegnap delutan az egesz napos pihi-lusti-medenceben azas utan ugy dontottunk kene csinalni valami kicsit aktivabbat is. Es leven vegre nyar van, hat lementunk a tengerpartra, utkozben integettek a palmafak, mintegy jelezve, hogy most nyaralunk. Kezdetben kicsit csappant ugyan a lelkesedes, mikor kiderult, hogy ellentetben a medencevel ami 28 fokos a tenger csak 23, de aztan megembereltuk magunkat es csak bementunk. El is voltunk, en jatszottam szokasos “boldog balna” jatekom (atvetem magam az erkezo hullamon, nagyot toccsanok a tuloldalan es kozben hangosan kurjongatok), Esther is elvolt, mikor aztan megerkezett A hullam. Atugrani kar is lett volna, erre rafekudni kellett ez messzirol latszott. En kicsit beljebb alltam, igy pont elsiklottam Esther felett, de o is elkapta es mindketten jo 20 metert suhantunk szupermenkent a hullamon lovagolva. Valami fenomenalis volt, mostmar tudom mi is az az igazi body surf. Utana persze meg sokat probalkoztunk, volt is egy-ket jobb hullam, de az igazi az A hullam volt. De megyunk meg maskor is, az tuti!

Kenguru vacsora

A tokeletes hetveget megkoronazando elmentunk Manly-be vacsorazni. Volt ott egy jo haletterem, amire Esther emlekezett, oda ultunk be, persze ez azt jelentette, hogy a husetelek aranylag vegesek voltak. A steak nagyon draga, a szarnyashoz csicseriborso volt a koret, maradt hat a kenguru-steak. Ami azt illeti, szentimentalis okokbol kicsit nehezen vettem ra magam, hogy kengurut egyek, de aztan ugy dontottem, hogy ugyanezen szentimentalis okokra (pardon) magasrol tojok ha egy hasonloan aranyos barikarol vagy borjurol van szo, ergo ez hulyeseg. Jelentem a kenguru finom, gyakorlatilag kizarolag felangolosan fogyaszthato, kulonben teljesen cipotalp, egyebkent semmi extra, ha lehet jo marhasteaket enni kenguru helyett jobban jar vele az ember. De orulok, hogy mar ezt is tudom.

Esther kajaja viszont remek volt, a halnak nem volt halize csak kis fustos, viszont a koret valami fenseges marokkoi jellegu cucc volt. Nyamm!


Deszertnek aztan lecsuszott egy kis Pavlova Esthernek, ami egy ausztral specialitas, valami gyumolcsok habcsokban. Asszem funkciojaban a puncstorta helyi megfeleloje , igy csak jo helyen erdemes enni, de finom volt.

En meg kertem egy belga gofri kostolo talat, volt csokis-keszes fagyival, karamelles mandulaval es Frangelicos mogyoroval is egy-egy falat. Ha ilyen a menyorszag, megeri jonak lenni!

2 megjegyzés:

  1. ez annyira tökéletesnek tűnik, hogy nincs is hozzáfűznivalóm :)
    talán csak annyit jegyeznék meg, hogy koala.
    :)))))))))))

    VálaszTörlés
  2. Én is akarok!!
    p.s:és nem a kenguruhúsra gondolok....

    VálaszTörlés