200

Nos, bár az utóbbi időben kissé belassult a tempó, ide is eljutottam, ez a 200. poszt.
Sajnos nem tudok nagy dolgokról beszámolni ezen jeles alkalomból, illetve, ha azt vesszük, hogy honnan idultam itt 10 hónapja (te jó ég, 10 hónap), tulajdonképp az egy nagy szám, hogy eljutottam oda, hogy kellemesen szürke mindennapjaim vannak.
Bár ma speciel még dolgoztam is, igaz, nem SAP-t támogattam - illetve azt csak nyomokban, hanem Zsuzsának analizáltam, hogy mit művelnek a fiúk a bányában.
Mindeközben Esthert folyamatosan azzal fenyegetik, hogy pár hónap múlva majd át kell vennie a főnöke munkáját. Ebből az alkalomból nekiállt úgy tisztességesen feladatokat delegálni, ki is adott azzal a lendülettel 32, és nagyon lelkes volt tegnap este. Aztán ma reggel bement, és vakarta a fejét, hogy akkor most hogy is fogja mindezt számon tartani. Hát hiába, nem könnyű a nagyfőnökké vállás:)