Esther szombaton rávett, hogy menjünk el Purimra, ami valóban a zsidó ünnepek közül az, amivel aránylag könnyen azonosulok, lévén addig kell inni, mig összekevered Hámánt Mordechajjal. Ez utóbbi mondjuk általában nehezen megy, mert Hámánt Ahasverossal szoktam keverni józanul is, de azért igyekszem.
Ehhez képest némileg bánatos voltam, mikor kiderült, hogy lemaradtam a borkostolóról (bár később rájöttem, hogy lévén kóser bort kellett volna kóstolni ez nem biztos, hogy baj), a másfél órás héber felolvasás meg eléggé megviselt. Mondjuk annak azért örültem, hogy a rabbi végül úgy döntött megkiméli Esther életét:
Merthogy Purimkor beöltözni is szokás, Paulnak pedig igy sikerült, nem semmi. Mentségére legyen mondva, hogy a Purimspiel témája idén római volt. A Purimspielt pedig úgy kell elképzelni mint egy nagy nomádtáboros előadás, ahol Róma a keretjáték, Esther könyve meg a történet, nem kicsit újraértelmezve.
Volt benne sok aktuálpolitika, némi élcelődés a sokféle zsidó szervezet együttműködésén, egy kis Brian élete utánérzés, sok Michael Jackson paródia, valamint főzőverseny Esther és Hámán között.
AA-nak szeretettel:
Esther épp kölcsön szárnyakkal ékeskedik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
És Nektek nem kellett beöltözni? Vagy Esthernek könnyű dolga volt, és Esthernek öltözött? :)))
VálaszTörlésMondjuk a másfél órás felolvasást a nomád tábor közössége is nehezen tűrné... - bármilyen nyelven.
VálaszTörlésA főzőversenyt ki nyerte? Ez fontos emancipációs kérdés!
Esther jelmezést én felismertem: Mátyás király álruhában! köszönöm a szárnyakat :)
VálaszTörlés