Hogyan vegyünk lakást Sydneyben

Sydneyben a lakásvásárlás a következő képpen működik. Az eladó és az ingatlanosa összedugják a fejüket, és kitalálják, hogy a lakást árverésen, vagy csak úgy adják el. Ha várhatóan nagy az érdeklődés, akkor ugye árverésen, ha nem annyira, akkor jobb személyesen alkudozni a vevőkkel.
Ezek után meghirdetik a lakást és 3 héten át szombatonként (esetleg szerdánként is) kinyitják az érdeklődő tömegeknek egy fél, max. háromnegyed órára. A vásárló tehát a szombat reggelét azzal tölti, hogy mint az őrült rohangál egyik helyről a másikra, sőt már megelőző csütörtök este lapozgatja egyetemi optimumszámitás jegyzeteit, hogy hogy is kéne az útvonalat megtervezni, hogy még odaérjen a két kerülettel arrébb lévő lakásba amit 15 perc csúszással nyitnak ki (különös tekintettel a gyermeküket a szombat reggeli sportból éppen összeszedő szülők által okozott dugóra). Ha odaért, akkor a másik jelenlévő 10-20 emberrel együtt végighömpölyög a lakáson és szerez egy első benyomást. Útközben kifelé megkérdezi az ingatlanost, hogy akkor most ez aukció e (igen), nagyságrendileg mire számitanak (100+ kopek) de azért be lehet e adni előre ajánlatot (igen), illetve kért e már valaki szerződést.
A fenti szertartásnak a következő a jelentősége. Aukció e - bemelegitést, ezt általában tudja az ember, mikor odamegy. Mire számitanak - ezt ha aukció nem feltétlen tudja, ha nem az akkor egy nagyságrendi árat már a hirdetésben gyakran megadnak. 100+ az a nagyságrend, normális esetben 105-110-et (ha mindenki megőrül mint történt ez Februárban akkor 120-at) jelent. Lehet e beadni ajánlatot: van e esély rá, hogy aukció előtt megvedd. Kért e már valaki szerződést - megtudni, hogy ezen más is gondolkozik e.
Ha tetszik a lakás, akkor mikor az ingatlanos hétfőn felhiv, hogy "hogy tetszett?", egyeztetsz egy időpontot, mikor már csak te nézed meg (meg persze mindenki más akit magaddal rángatsz). Ha esetleg annyira tetszik, hogy kéne, kezdődik a dilemma: Aukció vagy ajánlat. Az aukcióval az a baj, hogy ha van még egy lelkes versenyző, akkor feltornásszátok egymásnak az árat. Az ajánlattal az, hogy ha elfogadják aukció előtt, biztos lehetsz benne, hogy túl sokat adtál. Igaz esetlegesen megakadályoztad, hogy egy vak báró meglássa a lakást és bármit megadjon érte.
Igy az ember hosszas dilemázás után ad egy ajánlatot, amit biztos elutasitanak (csak hogy ne bizzak el magukat), de legalább bejelentkezett. Ezzel azt is eléri, hogy ha valaki más ad ajánlatot az aukció előtt felhivják, hátha ráigér.
Közben pedig szépen végzi az ember a házi feladatát, nevezetesen hitelt intéz (már értem miből lett a subprime), épületet vizsgáltat, olvasgatja a környék fejlesztési terveit, szerződést módosittat (azt lehet az aukció előtt, de utána nem).
Itt tartunk most, igy nem unatkoztunk a héten. Mindenesetre Esthernek régi vágya teljesült, mikor pénteken végre ajánlatot tehetett egy lakásra.
Az aukció egyébként úgy működik, hogy a kikiáltó kisajtol valakiből egy induló árat, majd az általa meghatározott lépésekben lehet felfelé ugrálni. Az eladó pedig előre irásban megadja, hogy mennyiért hajlandó eladni, ráadásul egyet ő is licitálhat, amit utána ugye felül kell licitálni.