2010. október 7., csütörtök

Baj

A minap beszelgettunk egy baratunkkal:
Baj az, mikor az ember parja halucinalni kezd. Baj az mikor ez odaaig fajul, hogy arthatna maganak es masoknak. Amikor ideegosszeomlasa van.
Baj az, amikor korhazba kell vinni akarata ellenere, ahol ott tartjak, a zart osztalyon.
Baj, ha hibaztatod magad, pedig nyilvan.
Amikor egyszercsak szetesik az eletetek. Amikor miutan meggyogyult, mindig ott bujkal majd benned, hogy vajon elojon e ujra. Es vajon lehet e egy kapcsolat ugyanolyan ez utan?
Ez is egy betegseg, gyogyithato es meg is fog gyogyulni, de valahogy azt hiszem ott marad az ember agyaban, megbelyegzi az illetot. Pedig csak beteg. A nathasokat miert nem belyegezzuk meg?
Rengeteget gondolok rajuk, hogy min mentek keresztul, es mi mindenen kell meg. Es majd minden nap megkoszonjuk Estherrel egymasnak, hogy ''normalisak'' vagyunk. Mekkora ertek!

2 megjegyzés:

  1. Huhhh, ez kemény volt... Örüljünk annak, hogy egészségesek vagyunk, kívül-belül!

    VálaszTörlés
  2. vagy legalábbis az abnormális értékeink a társadalmilag elfogadott tartományon belülre esik...

    nem tudom, kikről szól a poszt, de innen a távolból is sok erőt kívánok nekik!!!

    VálaszTörlés