Exodus

A magyar különitmeny sajnálatos módon megkezdte a kivonulást, és ez nem tölt el valami nagy lelkesedéssel, ami azt illteti. Tegnap a szüleim és a nagybátyámék húztak el a meleg északra, ma Sipi úr dobbantott. Ráadásul midőn e sorokat irom zajlik a Fehérvári klán "kirugó-vacsorája", én meg itthon némi lázzal és köhögéssel viaskodom, amit Sipi úr nagyvonalúan rámhagyományozott. Legalábbis remélem ő már jobban van.

Egyébként tegnap is és ma is a délelőttött az elutazókkal töltöttük, meg kivittük őket a reptérre. Tegnap délután aztán volt egy kis nyugi, ami eléggé ránkfért, majd végre egy kis időm kettesben Sipikével. Azért basszus volt mit megbeszélni igy három hét után is. Aztán közös vacsi Estherrel és Andrissal, a végén Andi is befutott. És persze a vacsi két másik fontos szereplője a pekingi kacsa (amit tizenéve nem ettem, de imádok, és nagyon jó is volt), meg Józsi a hal, akit ezek a barbárok az akváriumból még élő formájában választottak ki lemészárlás majd elfogyasztás céljából, minden tiltakozásom ellenére.

Ma délután pedig Évával és Jánossal kávéztunk, ami nagyon kellemes lett volna, ha nem lettem volna már kicsit kész, de örülök, hogy legalább láttam belőlük valamit, mégha ez forditva nem is lehetett nagy élmény.