Egyébként Esther ma rohangált, mert itt van egy kedves családi barát Budapestről, és érte ment a reptérre, meg szállitmányozta, én pedig némi álláskereséssel egybekötött önképzést tartottam, és elkezdtem magam online tréningezni némi folyamatszervezésből.
2009. július 16., csütörtök
Parancsra poszt
Esther az imént rámparancsolt, hogy posztoljak, lévén nem hagyhatom cserben az olvasóimat, és különben is, ha nem irok gyorsan mindenki hazamegy a munkából, és akkor holnap reggel nem lesznek kommentek. Bár igaza van, azért valahogy a múzsát mégse igy képzelem el. Lehet, hogy ideje neki venni valami bőrszerkót... - csakhogy a tegnapi bőrgatyás vonalat folytassam :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Esthernek teljesen igaza van, napi min. 1 post az adagunk, különben az éhező tömeg....:)))
VálaszTörlésEsther ezt egy kicsit túlzásba viszi...
VálaszTörlésPedig sokkal túlzásabba kéne vinnie! Csak napi egy? Én már negyedszer vagyok itt, azt épp csak egy ilyen szado-mazo kényszeres, minimál életképes kis szösszenet.
Pffff!
:)
Nos, welcome in the club. Mi már tudjuk, hogy a legjobb múzsa a lapzárta/az üvöltő főnök, illetve a kérlelhetetlen kedves. És ez, egy örök axióma :)
VálaszTörlésértem én, de akkor hol is van a mai poszt???
VálaszTörlésPOSZTOT AKARUNK!!!!!!