Egy apamedve a kenguruk földjén

Tegnap, immár a kulccsal a kezünkben elmentünk a lakásba felmérni a terepet. A bérlő becsületére legyen mondva, hogy gyönyörű tisztaság van, direkt kár lesz ott nagy felfordulást csinálni. Mindenesetre jól megmértük a lakást, gondolatban elkezdtünk sakkozni, hogy melyik bútor hova menjen.
Este Klárival (Esther nagymamája) vacsoráztunk a Hakoah klubban. Erről a helyről azt kell tudni, hogy a régi magyar zsidó bevándorlók alapitották és jártak oda állandóan. Az elhiresült történet szerint mikor 83 elején a Kádár család ott vacsorázott Péter "nagyvonalúan" felajánlotta Esthernek és Judithnak, hogy minden asztal után amelyiknél angolul (!!!) beszélnek, fizet nekik 10 centet. Nos a lányok lógó orral és továbbra is szegényen távolztak, ugyanis csak és kizárólag magyarul beszélő asztalok voltak.
Na gondoltam, ha valahol, hát itt kell egy jó kis maceszgombóc levest enni, de erősen csalódnom kellett, úgyhogy a töltött paprikával inkább meg se próbálkoztam, inkább mentem egy biztos T-bonera. Az mondjuk renben volt.
Ma reggel ismét a Chatswood-i lakásban voltunk, volt óriási kivonulás, szépen sorban félóránként jöttek a mesteremberek ajánlatot adni, ki parkettára, ki festésre, ki függönyre. Igy aztán a döntéselőkészitő és operativ bizottság (mármint mi) jól megtett mindent amit megkövetelt a haza, és most az összes információ birtokában várjuk az elnökséget (mármint Zsuzsa és Péter) döntéshozás céljából.