Domesztikálódás ausztrál módra - Gasztró

Ez a hétvége is igen sűrű volt, de leginkább már megint valahogy a kajálás körül forgott. Hogy miért történik ez velem mindig?
Tegnap este beültünk meginni valamit Sammel és Garonnal, akik igen elvetemült népek, shake-et ittak meg turmixot. Mi viszont, mivel kivételesen nem késtünk el - csak épp nem értünk oda egy háromnegyed órával előbb mint terveztük - a kávézóban vacsoráztunk. Deszertre kénytelen voltam egy kis sültbanános, fahéjas, vaniliafagyis palacsintát enni csokiöntettel, ime:

Esthernek régi és szent elhatározása, hogy nekunk bizony fűszerkertünk lesz. Most is ott áll az ablaknál és néz ki a sötétbe, közben biztatja magát, hogy milyen szépen nőnek. Merthogy a hétvégén lett is, Esther pedig vad kertészkedésbe kezdett (a kezét figyeljétek, milyen profi kesztyűje van):

A hétvége másik nagy projektje a grillsütő beüzemelése a teraszon, merthogy ausztrál háztartás nem lehet BBQ nélkül. Egyébként teljesen komoly, mikor a tegnap esti beszélgetés során felmerült, hogy Sydney egyik kerületében megtiltották, hogy az emberek az erkélyen grillezzenek, Garon nem is értette, hogy lehet ilyet tenni és miért költözik oda bárki akkor. A fotótól amint alsógatyában a kád fölé hajolva suvickolom a 6 éve nem használt BBQ lapot most megkimélek benneteket, az eredmény viszont igen jó volt, Esther tökéletesen mediumra sütötte a steak-et:

A száz forintos kérdés, mi hiányzik a képről?

ui.: A Georgia-i titkos olvasó bevadult, fel alá rohangál Alpharetta, Duluth és Norcross közt... Rejtély!!!