Marsexpedició vége

Na visszatértünk a Marsról, újra kék az ég. Azért ez igy jobb.
Egyébként itthon ültem, nem mentem sehová csak bámultam kifelé az ablakon, szóval nem volt semmi gond. Odakint meg ment tovább az élet, bár a jelenség egyáltalán nem normális, illetve Ausztrália közepén a sivatagban teljesen, csak itt nem. A homok/porfelhő mérete egyébként állitólag 400x1500 km volt 140 000 tonna! por kavargott a levegőben és a szenyezettség 15 400 mikrogramm/m3 volt (szemben a normál 20-szal). Szóval nem volt kedves, bár ehhez képes nem állt le az élet és éjjelre kitisztult.
Ami a golfozást illeti, azzal még nem próbálkoztam, bár könnyen lehet, hogy majd eljutok oda is. Itt vannak teljesen szabadon használható golfpályák, és a sport nagyon elterjedt. Szóval ez se kizárt, bár biztos kinéznek majd, mikor megjelenünk a Nagymaci-val, hogy csináljunk nektek fotót is.
Esther egyébként lelkesen dolgozik, tövábbra is tetszik neki, unatkozni meg a következő pár hónapban asszem nem fog. Én továbbra is vadul keresgélek, áttörés egyelőre nincs, bár Estherrel tegnap átdolgoztuk az egyik önéletrajzom és mostmár ténylen nagyon baró lett. Szóval most azzal támadok.