Meló és Gundel

Esther interjúja úgy tűnik jól sikerült. Még felhivják majd a referenciáit, de szembe dicsérték ami nem rossz:) Szóval izgatottan várjuk a jövő hetet.

Klári (Esther nagymamája) elvitt minket vacsorázni. Hogy hova? Kérlek alásan a Gundelba. Most nyilt egy Cafe Gundel nevű hely és Klári múltkor mondta, hogy szivesen kipróbálná. Én erősen gyanakodtam, az interneten nem találtam róluk semmit, honlapjuk nem volt, és nem tettek rám valami jó benyomást mikor felhivtam őket telefonon. De gondoltam legyen.

Nos az este eredménye, hogy a lényegre térjek a következő:

Én ettem egy egészen jó töltött káposztát és miután sikerült meggyőznöm a thai pincér hölgyet, hogy én tényleg és Isten bizony kérek tejfölt ehhez az ételhez tényleg jó élmény volt. És az utána következő túrógombóc is remegett, ahogy kell.

Esther felfedezte, hogy a pontyhalászlé műfajból valójában csak a ponttyal van baja, a halászlével viszont ha baramundiból csinálják nincs, mert akkor nem zsiros. A gesztenyés palacsintát pedig egész nagy sebességgel tolta be:)

Az est nyertese mégiscsak Klári volt. Ő szintén egy halászlét evett, és utána egy vargabélest. De basszus sose gondoltam, hogy életem legjobb vargabélesét Sydneyben fogom enni, pedig ez történt.

Szóval a (Cafe) Gundelt felvettük a repertoárba. Na nem bánom, ha jöttök beneteket azért majd máshova viszünk.